"...Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.

Mindenki tudta és hirdette: ő volt.

Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt

s szólt ajka, melyet most lepecsételt

a csönd, s ahogy zengett fülünkben hangja,

mint vízbe süllyedt templomok harangja

a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég:

"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",

vagy bort ivott és boldogan meredt a

kezében égő olcsó cigaretta

füstjére és futott, telefonált

és szőtte álmát, mint színes fonált:

a homlokán feltündökölt a jegy,

hogy milliók közt, az egyetlenegy..."

              Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (részlet)

"Itt van az ősz, itt van újra..."

Kiszaladtam a természetbe és készítettem néhány képet a minket körülvevő növényekről.

Lassan helyet kell találni a lakásban néhányuknak, mert kisebb fagyokkal fenyeget a meteorológia. A baj csak az, ahol fény van, ott meleg is, ahol meg hűvös - több ezt igényelné -, ott nincs elegendő fény. :( Nagy dilemma, hogy sikerül a túlélés?

Egy őszi ihletésű tiffany tálat, vázát is mutatok, lássátok, hogy jelenik meg ez az évszak üvegbe öntve.:)

Kellemes hétvégét mindenkinek!:)

Te jó ég! :) Kilenc éve nem jártam erre! Ma véletlenül eszembe jutott, hogy létezett ez a blogom, de alig tudtam belépni az elfelejtett jelszó miatt. 

Nagy élmény volt végignézni a posztokat, hogy mennyi minden történt akkor és mi minden változott a 9 év alatt!

Elsősorban a gyerekek... szinte felnőttek lettek, a környezet is merőben más... A fák, bokrok... és minden, minden... Érdekes, hogy mennyi időm volt akkor mindenre, most meg úgy érzem esténként, hogy aznap alig csináltam valamit! Vagy lassúbb lettem és nem marad időm adminisztrálni a dolgokat?

Jó is ez a nosztalgiázás, meg nem is. Ami megnyugtató, hogy a gyerekeink, az unokák, a nagy család ma is így egyben van és sokat vagyunk együtt. Olyanok az ünnepek, a készülődés, a megemlékezések, mint kilenc évvel ezelőtt.  Egy gyönyörű unokával többen lettünk, viszont elvesztettük Édesanyámat és a Bátyámat... Az élet már csak ilyen! Jövünk, megyünk.

Hát, én most jöttem és felvillanyozódtam kicsit a múlt láttán, talán folytatom? Magam sem tudom. A mai világban alig olvasnak blogokat az emberek, mást se nagyon! Egyre kevesebb az idő, ennél fontosabb dolgokra sem jut.

Nekem egy naptár a blog, visszakereshető írások, fotók. Igaz, ott a másik, a Tiffanylda üvegművek, ami szintén leépül lassan, de most megpróbálom összeszedni magam!;)

Frissítés...:)

Égig érjen a fény...

Napsütéses ünnepnap, segítséggel

Tegnap ismét összejöttünk és a csodás időjárás lehetővé tette, hogy a gyerekekkel együtt dolgozzunk egy kicsit. A fagyok hatására lezúdúlt a fák összes levele. Ezt kellett összegereblyézni és elhordani, mivel még egy fűnyírás mindenképpen aktuális.

Az unokák nagyon élvezték a munkát! A talicskában megbeszélték a stratégiát, majd nekiláttak! Nekem csak gereblyéznem kellett, a többit ők intézték. Az udvar egyik fele elkészült, a másikba csak belekezdtem, de jött az ebédidő. Kint ettünk, 19 fok volt!:) Aztán némi ejtőzés, desszert - isteni zserbó - és már be is sötétedett!:((( Itt a vége, fuss el véle! Mindenki hazaindult és készült a dolgos hétköznapokra.

Ismét szép napunk volt együtt, a "szűk" családdal!:)

Sokszínű vasárnap...

Jól kihasználtuk ezt a napot!

Belefért némi fafeldolgozás télire, kirándultunk egyet - útba ejtve a csodás helyen lakó barátainkat - és ebédre  - ami nagyjából előző nap elkészült -, összejött a család. A lányoknak, az általuk sütött  citromos sütiből még egyet össze kellett dobni, mert kevésnek bizonyult!:)

Bogit - egyetlen és legidősebb unokámat - kérésére, zongorázni tanítom. Ez volt a 2. óra és egyelőre nagyon lelkes!:) Ez is belefért.

Ebéd után bebújtam az unokákhoz a délutáni alvás idejére, hogy valóban aludjanak, aztán sejthetitek a végét....:)))) Ők is aludtak!!!:) Jól esett..., mint ahogy az egész nap!:)

Sötétedésig beszélgettünk, aztán mindenki hazament, hogy felkészüljön a következő hét kihívásaira.

Maradék átdolgozása...

Valószínű azért van ez a receptesdi kényszerem, hogy kompenzáljam, az általam meghírdetett GASZTRO-KUKKER pályázatra érkező édességeket!:))))

Oly nagy mennyiségű volt a tegnapi ebéd - amit a másik blogomon láthattok -, hogy bőven maradt mára is! Csakhogy a másnapi sülthús már nem az igazi nálunk!:( Ezért aztán gondoltam egyet és alkalmaztam drága barátosném - minden maradék felhasználójának tudora - receptjét!

Felszeltem a sülthúst, készítettem 1 liter tejből - némi vajjal, tejszínnel - besamelt, amibe még melegen belezúdítottam 20 dkg apróra vágott, maradék sonkaszalámit és egyéb, apró felvágottat, majd  jól összekevertem. Egy tűzálló tálba lefektettem egy sor húst, rálocsoltam a besamelből, majd folyt. tovább. A tetejére mártás került és reszelt  sajttal megszórtam. Forró sütőben pár perc alatt ráolvadt a sajt és mire pirulni kezdett, kész is lett a vasárnapi ebéd, ami szombatról maradt...:)))

A maradék rizs, kapott egy kis kukoricát! Jégsaláta szinte mindig van itthon, ami pár pillanat alatt elkészíthető. Isteni volt és képzeljétek, holnapra is maradt!!!:)))

Színpompás ősz..

Ami a másik blogomból kimaradt...

Egy kismalac röf, röf, röf...

Holnap jön a legdrágább barátnőm és sült malackával várom, mert imádja! Egy házaspár barátunk is hivatalos ebédre, úgyhogy jó lesz beosztani!:)) Ez most sült ki, isteni!!! Vegák kerüljetek!!!:)) Hidegen jobb lesz, egy kis salátával, miegymással...

Na, de nem izgatlak titeket! Jó éjszakát, gyerekek!!!:))))))

Közkívánatra... GYORSTORTA receptje

Nagyon egyszerű és gyorsan összedobható, ez a nem éppen kalóriamentes tortácska. Íme:

1 liter vízbe tegyél 11 evőkanál búzadarát, 10 evőkanál cukrot és főzd sűrűre! Még melegen szórd meg fél kiló meggyel - lé nélkül! - és jól keverd össze, majd egy nagyobb tepsibe terítsd szét! Mondjuk 25x36cm-es...kb., vagy ilyesmi.

1 liter tejben főzz meg 3 csomag vaníliás pudingport  /a szokásos cukorral/, ha már nem forró, keverj hozzá 10-20 dk vajat, Ramat, vagy amit használni szoktál! Ezt terítsd a grízes masszára - nem baj, ha az még nem hűlt ki - és tedd hidegre, hogy összeálljon!

Fél liter tejszínt verj fel kemény habbá - ez nekem csak az édesített Hulalával sikerült eddig -, majd halmozd a kihűlt massza tetejére és óvatosan egyengesd el, hogy egyforma magassága legyen mindenhol!

Végül, szórd meg csokidarával, vagy kakaóporral, illetve, amivel csak akarod!:) Esetleg - ha kibírjátok -, még egy órára tedd hűtőbe, majd vágd kockákra és tálalhatod! Jó étvágyat!:))

"Esik eső fűre, fára..."

Napok óta szakad az eső. Ki se dugjuk a fejünket, ha nem muszáj, kivéve a "dolgozó nép"... Vagyis, rajtam kívül mindenki!:(

Tegnapelőtt pár percre elállt, még a nap is kisütött! Kihasználva a lehetőséget, megnéztem a kertet és begyűjtöttem pár napra való zöldséget, ami most jól jön! A csapadéknak köszönhetően, óriási répáink nőttek! Nézzétek, a hároméveske kis kezében mekkora!:)

Találtunk lila pereszkét, láttunk pillangót - azóta biztos elázott!:( -, megcsodáltuk az újranyíló japánbirset és millió csigát!!! Nincs valami jól bevált receptetek?:)))) Szerintem a franciák nem véletlenül szeretik!...???

Karácsony, az őszben...

Latinka ajándékláncában

nagyon tartalmas és csodálatos kézműves dolgokat kaptam KERÁTÓL. Annyit tudtam róla, hogy kecsketejből és mindenféle gyógynövényekből, olajokból, illatokból, fantasztikus szappanokat állít elő, izgalmas formákban, gusztusos csomagolással ellátva.

Tegnap megérkezett a csomag és szemem - szám tátva maradt a meglepetéstől! A gyönyörű, illatos szappanokból véletlenül sokat tett be... - szerintem -, amit nagyon köszönök és nem bánom!:))) Erről a Tiffanylda-s blogomban olvashattok, de most jön az igazi meglepi!!!!! Karácsonyi ajándékot is kaptam!:) Lehet, hogy Kera egy angyal? Valószínű! Nézzétek!!! Kiderült, hogy gyönyörűen tud horgolni, gyöngyöt fűzni, fülbevalót készíteni... és óriási szíve van!!!!

Köszönöm szépen Kisangyal, az őszi karácsonyt!:)

Tegnapi  fotók

A belső kerten kívüli rész, sok, kicsi fával, gyermekeink házával és egyebekkel.  Ezt hívjuk mi "százholdas pagony"-nak, Milne után szabadon..:)

JÁTÉK!!!                                                                                   Kathyy 3.pont!!!

Valami nem illik ide! Keresd meg!:)  Holnap reggel 9 óráig!

Ősz...

Pár napja reggel, nem találtam az egyik kutyánkat. Semmiféle füttyre, hívó szóra nem jött elő. Mivel ilyet nem szokott csinálni, keresésére indultam a "százholdasba". Magammal vittem a fényképezőgépemet is, mert mindig akad téma és bosszant, ha pont nincs nálam!

A kutya megkerült. A reggeli rohanásban nem vette észre a családom, hogy kilógott és visszajönni már nem tudott! Borzasztó hálásan ugrált a nyakamba, hogy beengedtem!:)

Visszafelé jövet megbizonyosodtam róla, hogy visszavonhatatlanul itt az ősz. Kettőt tudtam kattintani a géppel, mert lemerült az elem!:) Ezek viszont - és a kétnapos eső -, igazoják az állításomat...:(

Mesebeli madár

Szó szerint! Mese + beli = mesében láttam. Ott találtam rá és beleszerettem a boldog repülésébe, az egyszerűségébe, a csodálatos fejdíszébe, faroktollába és meg kellett csinálnom!:) Azért a fantáziám is dobott rajta egyet, lehet, hogy amiatt repül ilyen őrült tempóban? Elégedett vagyok vele. Már fejemben a tesója!:)

A lényeg ki ne maradjon: átjárja a fény!:))) De a falon nem!!! Látható a különbség! Most éppen így is tetszik, mert jók a színei...

Szöcske Jancsi

Ma, a virágos kertemben gyönyörködve, meg akartam örökíteni a legszebbeket. Belenéztem a keresőbe és egy hatalmas szöcske bámult rám! Nézzétek, milyen jópofa!:) Ritkán látok ilyet!

JÁTÉK!!!                                                                                             Kathyy 2.pont

Mi ez?

Határidő: szombat este 8 óra

Egy nagy kedvenc

Aki látogatja a blogjaimat, biztos tudja, hogy imádom a Beatles zenéjét, főleg Paul Mc Cartney -t,  olyannyira, hogy családon belül csak "pólbácsizzuk", már az unokák is... Oh Sir, excuse me!!!:))) Az egyik legkedvesebb és mindig melankólikus állapotba hozó száma, a Yesterday. Tegnap óta pont ilyen hangulatom van, meg is hallgattam néhányszor...

Ifjú korom egyik kedvenc, magyar énekesnője - akit sosem ismertek el, mindig háttérben maradt a sokkal gyengébb énekesnőkkel szemben -, a fenomenális hangú Cserháti Zsuzsa. Komoly elismerést és jó számokat érdemelt volna! Sajnos, abban az időben is úgy mentek a dolgok, mint ma...

Találtam egy számot, ami méltó hozzá. Paul bácsi dalát!:) Dőljetek hátra és nyugodt körülmények között, hallgassátok végig! Mindig beleborzongok...

Kék - zöld...

Ebben a hideg, őszi időjárásban nem találtam a helyem a lakásban. Úgy átfújt rajtam és a lakáson a szél, hogy kénytelen voltam egy picit befűteni. Nekem a 19 fok a szabadban elég, sőt, a legideálisabb, de a szobámban még két fok kellett. Sikerült megoldanom! Egyből megjött az alkotó kedvem és befejeztem két madárkát, amit még a vendégeskedés előtt kiszabtam, megcsiszoltam, fóliáztam. Így pont annyi munka volt velük, mint amennyire ma vágytam!:)

Fotózásnál ismét nem tudtam fellógatni, mert a szél belekapott, így a kezem megint ott van. A képen nem látszik, de átengedi a fényt.

83. születésnap

Édesanyámat ünnepeltük a hét végén. Komoly szervezéssel, szombatra sikerült összehozni a családból 24 főt, négyen igazoltan voltak távol. Sajnos, az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, mert pont az udvaron elköltendő ebéd elkezdésekor zendített rá az eső... Egy darabig felfogta a nagy diófa lombja, de aztán elő kellett hozni a sátorozáskor használt pavilonunkat, hogy ne ázzunk el. Emiatt - hogy védve legyünk -, csak két részletben fértünk az asztalhoz.:( Így a fotózás is elmaradt, csak néhány kalóz kép készült...

Isteni volt a halászlé, a bakonyi ragu és a rengeteg süti! Volt eszem-iszom, dínomdánom... Ismét kezdődhet a fogyókúra!:)

A köszöntésre és a desszert elfogyasztására már a lakásban került sor. Egész nap együtt voltunk, sőt, a messzebbről jött családtagok maradtak hétfőig!

Édesasnyám jól bírta a "gyűrődést", a szokásos hangzavart, mely három gyermeke "hozadéka"... 10 unoka, 7 dédunoka és még nincs vége!!!:)

Reméljük, még sokáig lesz köztünk egészségben!!!:)

JÁTÉK!!!                                                                                            Rozandi 1.pont

Már biztos unatkoztok és megelégeltétek, hogy nem teszek fel kérdéseket! Kicsit elragadott a nyár és még nem rázódtam bele a dolgos hétköznapokba. A mai, szép ünnepen azonban azt hiszem lassan bele kell nyugodnunk, hogy hamarosan vége lesz a nyárnak... Ismét elmennek a gólyáink és kinyílnak az iskola kapui...:((( Na, de még van egy hét az átmenetre..

Találtam egy szép fotót!:) Nem is nehéz a kérdés, hiszen szép hazánkban található!:)

Mi ez az épület és hol látható?

JÁTÉK, madarakkal

A másik blogomban többen "ráröppentek" a kis üvegmadárkámra, ami megtisztelő, még megrendelés is történt!:) Mint tudjátok, két egyformát sosem csinálok, így a mai szabadidőmben, kicsit beleástam magam a madaras könyvekbe, hogy tudjam, lássam, milyen is egy "rendes" csőrike!:) Nem, minthogyha ezeket szeretném leutánozni, hiszen az enyémek viccesebbek, egyszerűbbek, de azért nem árt, ha tudok róluk valamit!

Kicsit művelődtem, így aztán - nagyképűen - feltennék nektek is három képet, hátha Ti jobban otthon vagytok ebben a témában és sikerül pontot gyűjtenetek! Minden kép megfejtése 1 pontot ér!!! DE, azért az nem elég, hogy papagáj...:( Mert azt mindenki látja, pedig csak "-féle"...

Én addig tervezem az üvegből kivitelezhető - inkább mesebeli - madárkáimat. Jó szórakozást!

Hétvége Márián...

Nagyot dobott egészségi állapotomon, hogy lehűlt az idő és hogy a havi baráti összejövetelt Balatonmáriafürdőn tölthettük. Vendéglátóink figyelmes kényeztetése, programszervezése tökéletes volt, a hangulatról nem is beszélve!:)

Érkezésünkkor még a nap is kisütött és az autóból kiszállva máris egy fantasztikus, utcai koncert résztvevői lehettünk! Most tartották a nemzetközi fúvószenekarok fesztiválját, amiből mi, a nagykanizsai, fiatal "nyári mikulásokat" láttuk, hallottuk. Remek hangzás volt, jó poénokkal, ügyes és jóhumorú muzsikusokkal!

A nyaralóban házigazdánk röviden elmesélte Balatonmáriafürdő történetét, majd előkerült a  fantasztikus ebéd! Baconba göngyölt nyúl, szilvával töltött karaj, fasírtgolyók, körözöttel töltött paprika, márványsajtos lalala..., fel sem tudom sorolni, inkább felteszek néhány beszédes képet!:)

Befaltuk!... A  gatyamadzagokat megoldva ejtőztünk, beszélgettünk. Mikor már "lábadozni" kezdtünk, megkívántunk egy kis mozgást és lesétáltunk a partra. Irtó nagy szél volt, de még erőlködött a napocska! A férfiak azonnal focizni kezdtek - 1-2 bátrabb barátnő is beállt -, majd buggyantak egyet a nagy hullámokban. Nekem nem volt kedvem...A víz meleg volt még, de kijőve, a széltől már fáztak, így visszatértünk a kis házikóba.

Ettől kezdve már a fröccsök, a beszélgetés,  versírás - Balaton dicsérete:) - és a játék, móka, kacagás volt a meghatározó program, egészen a grilles vacsoráig, illetve még annál is tovább...:)))

Másnap már esett és sokkal hűvösebbre, még szelesebbre váltott az idő. A délelőtt elment gyorsan. Reggeli után egy kis séta, majd búcsút vettünk kedves barátainktól és a vasárnapi ebédjét már mindenki otthonában töltötte.

Nagyon jól éreztük magunkat! Köszönjük Bulónak, Hippszinek!:)

Árnyas étkező...

A nyári nyavalyából kezdek felépülni, csak az antibiotikum minden második mellékhatása ne ütné fel a fejét!:( Írok kicsit, az jó figyelemterelő, talán...

Megirigyeltük a lányomék pergoláját. Nekünk ugyan nincs szükségünk rá "felülről", mert hatalmas diófánk adja egész nap az árnyékot. Mikor ide költöztünk, akkor ültettük, de akkor úgy tűnt, nagyon rossz helyre! A gyerekek mindig a focikapu egyik felének használták a kis suhángot, úgyhogy nagyon kétséges volt a megmaradása... Létének esélye a gyerekek növekedésével arányosan nőtt. Óriási lombkoronát növesztett és tavasztól őszig, már alatta töltünk minden - létszámtól független - étkezést, pihenést, beszélgetést.

Az egyenetlen talajt a kiscsalád férfi tagjai véglegesen kiegyenesítették és bontott téglából kirakva, sármentessé tették. Férjecském a nem létező szabadidejét eképpen hasznosította, majd úgy döntött, hogy legyen végre egy jó, nagy asztal is, ahol - a mostani létszámmal - elférünk! Szerintem gyönyörűen megcsinálta!!!:) Van egy rakás, ronda műanyag székünk, talán egyszer az is lecserélődik természetesebbre...

Felteszem a képeket és - mivel a párom szerint valami nagyon ronda ezen az asztalon, úgyhogy ki fogja javítani -, megkérdezem tőletek, hogy

milyen szembetűnő hibát láttok az asztal felső részén???

Aki erre jár, válaszoljon egy pontért, hátha eltalálja!:)))

Íme, a közeli kép!

Jelentkezzen, aki erre gondolt!:)

Én egyikőtök válaszát sem értelmeztem így, de tévedhetek, szóljatok!

Az oldalsó takaró léc nem volt elég hosszú és nem szép az a kis toldalék, ezért majd leveszi az egészet és kettő hosszúból csinálja meg, hogy középen találkozzanak... Nem tudom, hogy mennyire érthető, de jogos! Ez Őt piszkálja...Ám legyen!:)

Köszönöm a játékot! Mehettek a másikra, vasárnap jövök!:))